Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Filmslágerek 1

2011.06.06

 

A Keresztapa

 

A Keresztapa (The Godfather) Mario Puzo azonos című regényéből készült 1972-ben bemutatott világhírű filmdráma Francis Ford Coppola rendezésében Marlon Brando, Al Pacino, Robert Duvall és James Caan főszereplésével. A film Coppola Keresztapa-trilógiájának első része.

A szervezett alvilág megszámlálhatatlanul sok filmnek szolgált alapötletéül, azonban a A Keresztapa szinte vitathatatlanul a legfontosabb film mind közül. Francis Ford Coppola felejthetetlen alkotását olyan neves, és a témában szintén felettébb jártasnak mondható rendezők, mint például Martin Scorsese (Nagymenők, Casino) vagy Brian De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyőzte Al Caponét) is csak megközelíteni tudták, ám azt az összhatást, amit A Keresztapa nyújt, túlszárnyalni nem voltak képesek. Coppola műve nem csak egyszerűen egy történetet visz vászonra: mozijában elsősorban a cselekmény közege az, amit be kíván mutatni a közönségének. A film kesernyés világát az operatőr, Gordon Willis képei keltik életre. A megdöbbentő érzékkel megválasztott színek, fények, valamint kamerabeállítások eredményeként a képei egyedülálló hangulatot kölcsönöznek a történetnek. Ehhez a világhoz legalább ennyire hozzátartozik még Nino Rota legendássá vált zenéje.

Vito „Don” Corleone szerepére Coppola Marlon Brandót választotta, akit zseniális színészi alakításáért 1973-ban többek között Golden Globe, valamint Oscar-díjjal is jutalmaztak. A Michael Corleonét megformáló Al Pacino szintén telitalálatnak bizonyult: az addig mindössze két filmben szereplő színész hatalmas tehetségről tett tanúbizonyságot.

A Keresztapát leginkább az különbözteti meg a többi, hasonló témájú alkotástól, hogy hiányoznak belőle a pólusok és a sztereotípiák. Coppola mozijában nincsenek kimondottan pozitív szereplők. A főszereplőket a film „negatív” hőseitől is csak pusztán az választja el, hogy egy másik család tagjai, de módszereik és gondolkodásmódjuk megegyező.

A filmet az Amerikai Filmakadémia az 1972-es év legjobb filmjének járó Oscar-díjjal tüntette ki. Coppola a legjobb rendezés díja mellett, Mario Puzóval közösen, a legjobb forgatókönyv díját is megkapta.

Főbb szereplők


    Marlon Brando – Don Vito Corleone - Tordy Géza
    Al Pacino – Michael Corleone - Végvári Tamás
    James Caan – Santino „Sonny” Corleone - Szakácsi Sándor
    Richard S. Castellano – Pete Clemenza
    Robert Duvall – Tom Hagen - Helyey László
    Sterling Hayden – Captain McCluskey
    John Marley – Jack Woltz - Szokolay Ottó
    Richard Conte – Don Emilio Barzini
    Alex Rocco – Moe Greene
    Al Lettieri – Virgil „The Turk” Sollozzo - Vass Gábor
    Diane Keaton – Kay Adams - Kovács Nóra
    Abe Vigoda – Salvatore „Sally” Tessio
    Talia Shire – Costanza „Connie” Corleone-Rizzi - Vándor Éva
    Gianni Russo – Carlo Rizzi
    John Cazale – Frederico „Fredo” Corleone - Incze József
    Rudy Bond – Ottilio Cuneo
    Al Martino – Johnny Fontane
    Morgana King – Mama Corleone - Szabó Éva
    Lenny Montana – Luca Brasi
    John Martino – Paulie Gatto
    Salvatore Corsitto – Amerigo Bonasera
    Richard Bright – Al Neri


 

A profi

 

A profi (Le Professionnel) egy 1981-ben forgatott francia krimi, Jean-Paul Belmondo főszereplésével, melynek rendezője George Lautner. A film zenéjét Ennio Morricone szerezte. A profi Belmondo talán legismertebb filmje, melyet csak Franciaországban több mint ötmillióan láttak.
Josselin Beaumont, a francia titkosszolgálat legjobb ügynöke egy apró afrikai országba utazott, hogy a francia kormány megbízásából megölje N'Jala elnököt, az ország diktátorát. Időközben azonban megfordult a politikai széljárás, megbízói pedig feladták Beaumont-t. Az ügynök két évet tölt egy afrikai börtönben, de nem törik meg. Végül sikerül megszöknie. Visszatér Párizsba és elhatározza, hogy bosszút áll azokon, akik elárulták. Kiterveli, hogy teljesíti az eredeti küldetést, megöli N'Jala elnököt, franciaországi látogatása idején, és ezt egykori főnöke, Martin ezredes tudtára is adja. Visszatérésének csak régi barátja, Edouard Valera százados, felesége, Jeanne, és egykori szeretője a titkosszolgálatnál, Alice Ancelin örül. A titkosszolgálat és a rendőrség folyamatosan a nyomában van. Régi ellenlábasának, Rosen rendőrfelügyelőnek és helyettesének, Farges nyomozónak semmi sem drága, hogy kézrekerítsék az egykori titkos ügynököt, aki azonban egy lépéssel mindig üldözői előtt jár. Beaumont elszántan küzd igazáért, bár tudja, hogy nem kerülheti el sorsát, amit önként választott, a becsület azonban sokkal többet ér számára mindennél.

Szereplők


    Jean-Paul Belmondo (Josselin "Joss" Beaumont parancsnok, a "Profi")
    Elisabeth Margoni (Jeanne Beaumont)
    Cyrielle Claire (Alice Ancelin, a titkárnő)
    Michel Beaune (Edouard Valeras százados)
    Jean Desailly (a belügyminiszter)
    Robert Hossein (Rosen felügyelő)
    Jean-Louis Richard (Martin ezredes)
    Sidiki Bakaba Baaron, Pierre Saintons (N'Jala elnök)
    Bernard-Pierre Donnadieu (Farges felügyelőhelyettes)
    Marie-Christine Descouard (Doris Fredricsen)
    Pascal N'Zonzi (Arthur)

Díjak, jelölések

    César-díj (1982)
        jelölés: legjobb filmzene – Ennio Morricone


    Golden Screen (1983)
        díj: Golden Screen
 


 

Volt egyszer egy Vadnyugat

 

A Volt egyszer egy Vadnyugat 1968-ban készült színes, amerikai–olasz western. Eredeti címe: C’era una volta il West / Once Upon a Time in the West. Sergio Leone alkotása eleinte nem volt igazán sikeres, de az évek folyamán igazi klasszikus vált belőle. A spagettiwesternek közé sorolt Volt egyszer egy Vadnyugat egyszerre számít a műfaj megkoronázásának, de általában a legjobb westernfilmnek tartják elég sokan a világon, mivel számos embernek a vadnyugati film hallatára elsősorban Európában és Észak-Amerikát nem számítva a legtöbb kontinensen a Volt egyszer egy Vadnyugat jut eszébe. Mind a 4 főszereplő (Henry Fonda, Charles Bronson, Jason Robards és Claudia Cardinale) addigi szerepeitől merőben eltérő figurákat játszott: különösen Fonda okozott meglepetést a kékszemű bandita, Frank megformálásával. Ennio Morricone kísérőzenéje a filmtől függetlenül is örökzöldnek számít. A Volt egyszer egy Vadnyugat a rendező ún. „Amerika-trilógiá”-jának nyitódarabja, melynek tematikai folytatásai: Egy marék dinamit (1971), Volt egyszer egy Amerika (1984).

Az olasz vadnyugati film a Volt egyszer egy Vadnyugattal éri el tetőpontját, azt követően készült westernfilmek némelyike több kevesebb sikert arat. Viszont 1976-ban a Keoma már a műfaj hattyúdala volt, azután már egy spagettiwestern sem tudott nagyobb megbecsülést kivívni magának.


Főszereplők


    Henry Fonda (Frank)
    Claudia Cardinale (Jill McBain)
    Jason Robards (Cheyenne)
    Charles Bronson (Harmonika)
    Gabriele Ferzetti (Morton)
    Paolo Stoppa (Sam)
    Woody Strode (Stony, Frank bandájának tagja)
    Jack Elam (Snaky, Frank bandájának tagja)
    Keenan Wynn (seriff)
    Frank Wolff (Brett McBain)
    Lionel Stander (csapos)

Díjak és jelölések

David di Donatello-díj

    1969 díj Bino Cicogna (legjobb film, megosztva a Lány pisztollyal című filmmel)

Golden Screen-díj (NSZK)
    1984 díj az év egyik legsikeresebb mozifilmjének

Laurel-díj

    1970 Charles Bronson (3. legjobb férfi mellékszereplő)

Szaturnusz-díj
    2004 jelölés Legjobb DVD-kiadás klasszikus filmek kategóriájában
 


A Knight Rider egy népszerű, 90 epizódból álló amerikai televíziós sorozat volt, amely 1982. szeptember 26-a és 1986. augusztus 8-a között futott.

Főszereplője a Michael Knightot alakító David Hasselhoff volt, illetve annak számítógépekkel felszerelt, mesterséges intelligenciával és számos más különleges képességgel felvértezett autója, Kitt. Hasselhoff magyar hangja Forgács Péter volt, autójának Versényi László kölcsönözte a hangját. A sorozatot Glenn A. Larson rendezte, az Egyesült Államokban az NBC sugározta.


 

Knight Rider 2000

Knight Rider 2000 is egy 1991-es folytatást filmet , hogy a televíziós sorozat Knight Rider . Ez benne van a Region 1 , 2. régió és a régió 4 változata Knight Rider évad díszdobozos  . A film szolgált kísérleti olyan javasolt új sorozat, de annak ellenére, magas nézettség, a terv elvetették.

 



A film meghatározott Seattle, Washington, 2000-ben, kézifegyver van tiltva, és bűnüldözés folytatni, nem halálos "kábítás" pisztoly. Bűnözők ítélték cryonic felfüggesztése helyett a hagyományos börtöncelláik. Miatt a gyilkosság és a merénylet kísérletével, a polgármester kéri a megoldás, amely megtalálható a formában a "Knight 4000" - egy autó, hogy lesz a következő generációs a Knight Industries "szuperautó KITT .

Betétdala, Knight Rider 2000, Jan Hammer -én adták ki a 1994-es meghajtó .


 

Polip (televíziós sorozat)

 

10 évadból álló olasz minisorozat (1984-2001), amelyet A Polip címen 1984-ben kezdtek sugározni az olasz televíziócsatornák, és a vetítések mintegy 17 éven keresztül folyamatosan folytatódtak. A széria a szervezett bűnözés elleni olasz küzdelem magányos, kemény figuráinak megpróbáltatásáról szól, erős társadalombírálat, kivételes atmoszféra, igényes színészi alkotómunka jellemzi.

A széria összesen 10 minisorozatból (évadból) tevődik össze, amelyek epizódszáma a 2-től a 6-ig teljességgel változó, ahogy az epizódok időtartama sem állandósul. Az első négy évad Corrado Cattani felügyelő (Michele Placido) viszontagságos történetét és maffiaellenes bosszúhadjáratát meséli el. A 25. részben bekövetkező halála után a nyomozást az Amerikából hazatérő Davide Licata (Vittorio Mezzogiorno) veszi kezébe, majd miután ő is életét veszti, később Gianni Breda (Raoul Bova) vállalja a küzdelmet. Az 5-7. évad lényegében Cattani történetét, tehát a szervezett bűnözés elleni háború fejleményeit és haladását gördíti tovább, míg a 8-9. az 50'-es évek Szicíliájában játszódik, ebben is szerepel Raoul Bova, egy másik rendőrt formálva meg, de a kamasz Tano Cariddivel is találkozhatunk ezekben az epizódokban. A 2 részes 10. évad Conti bírónő és Tano Cariddi jelenbeli történeténél veszi fel ismét a fonalat. A legtemperamentumosabb karakter az egész sorozatban Tano Cariddi, mivel okosságával és leleményével mindig felülkerekedik mindenkin.

Szereplők

     
Corrado Cattani felügyelő     Michele Placido     
Else Cattani     Nicole Jamet     Tordai Teri
Sebastiano Cannito     Jacques Dacqmine     
Olga Camastra grófné     Florinda Bolkan     
Tano Cariddi     Remo Girone     Végvári Tamás
Gianfranco Laudeo professzor     Paul Guers     
Terrasini ügyvéd     François Périer

 


 

Kórház a város szélén

 

A Kórház a város szélén (csehül Nemocnice na kraji města) egy csehszlovák kórház-sorozat volt, melyek 1978 és 1981 között vetítettek Csehszlovákiában, majd egész Közép-Európában nagy sikernek örvendett. Magyarországon is többször vetítették.



A történet egy fiktív csehországi kisváros, Bor kórházában játszódik.

Szereplő
k
    Arnošt Blažej doktor (Josef Abrhám)
    Alžběta Čeňková doktornő (Eliška Balzerová)
    Štrosmajer doktor (Miloš Kopecký)
    idősebb Sova doktor (Ladislav Chudík)
    ifjabb Sova doktor (Ladislav Frej)
    Cvach doktor (Josef Vinklář)
    Dana Králová doktornő (Jana Štěpánková)
    Řehoř doktor (František Němec)
    Marta Huňková-Pěnkavová nővér (Iva Janžurová)
    Ina Galušková nővér (Andrea Čundrlíková)
    Václav Pěnkava (Josef Dvořák)
    Roman Jáchym (Jaromír Hanzlík)
    Kateřina Sovová (Daniela Kolářová)
    Alena Blažejová (Hana Maciuchová)
    Přemysl Rezek (Viktor Preiss)
    Pekař igazgató (Josef Somr)

2003-ban elkészítették a Kórház a város szélén… 20 év múlva (Nemocnice na kraji města po dvaceti letech) című részeket.

 


 

A tavasz 17 pillanata

 


Max Otto von Stirlitz (oroszul: Штирлиц) A tavasz tizenhét pillanata (Семнадцать мгновений весны - Szemnadcaty mgnovenyij veszni) című, 1973-ban készült szovjet háborús dráma főszereplője. A legendás filmsorozat a szovjet éra tipikus hősét mutatja be 12 részben, Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov (Вячеслав Тихонов) (1928–2009)[1] főszereplésével. Hasonlóan Ian Fleming James Bond-novelláihoz, a könyv alapja egy valóságos, háborús kémtörténet.

 

 


Politikai háttér

Amikor Julian Szemjonov (1931–1993) – akiről Moszkva-szerte beszélték, hogy a KGB ügynöke, hiszen meglepő hitelességgel ábrázolta a ügynökséget és módszereit – 1968-ban először publikálta regényét, a szovjet kormányzat épp azon munkálkodott, hogy helyreállítsa a KGB sztálini túlkapások miatt elhomályosult hírnevét. Stirlitz népszerűsége ebben a törekvésben nagymértékben segítségükre volt.


rendező: Tatyana Lioznova
író: Yulian Semyonov
operatőr: Pyotr Katayev
zene: Mikael Tariverdiyev
látványtervező: Boris Dulenkov, Feliks Rostotsky
vágó: Kseniya Blinova

Szereplők
Vyacheslav Tikhonov (Max Otto von Stirlitz)
Leonid Bronevoy (Heinrich Mueller)
Yevgeni Yevstigneyev (Verner Pleischner)
Oleg Tabakov (Walter Schellenberg)
Andro Kobaladze (Stalin)
Rostislav Plyatt (Schlag)
Yekaterina Gradova (Kathie Kien)


 

Surda - Forró szél


Tartalom: Surda fiatal borbély, aki Szerbia déli vidékéről Belgrádba költözik. Először egy borbélyüzletben kezd el dolgozni, amit nemsokára otthagy, vesz egy autót, elkezd taxizni... de azt is megunja. Munka követ munkát, házasság követ szerelmet. Az alacsony vérnyomású Surda végül mégiscsak sztárfodrászként ér révbe.

Szereplők:

 

 

Ljubisa Samardzic, Miodrag "Ckalja" Petrovic, Bora Todorovic, Zika Milenkovic, Radmila Savicevic, Vesna Cipcic..