Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Öveges professzor

 
 

 Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) piarista szerzetes, pap, tanár.

 

images.jpg

 

Gyermekkor, tanulmányai 
 
Ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak. Édesapja, Öveges József (1871–1910) volt, Öveges Alajos iskolai tanító fia. Az apa népiskolai tanító volt, a Dunántúl több községében is tanított. Édesanyja Mihálovics Ilona (1877–1953) volt, Mihálovics István pákai körorvos (1840–1892) leánya.
Amikor legidősebb, József névre keresztelt fiuk született, 1895. november 10-én, akkor a Zala vármegyei Göcsejben, Páka községben éltek. Az elemi iskola öt első osztályát 1901-től 1906-ig a Győr vármegyei Péren végezte, a település az ő tiszteletére róla nevezte az intézményt.. Közben még három testvére született. Szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Közben tizennégy éves korában, 1910-ben meghalt édesapja, az édesanyja tovább taníttatta.
A bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért a legnagyobb tanító-rendet, a piarista rendet választotta. 1912-ben tizenhét éves korában felvették a piarista tanító-rendbe. Az egy éves próbaidőt, a „noviciatust” a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál és 1915-ben hasonló szép eredménnyel érettségizett.
Egyetemi tanulmányait, mint matematika-fizikaszakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el. A későbbi Nobel-díjas Hevesy professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.
A piarista rend 1919. szeptember elsejétől a Szegedi Piarista Gimnáziumba helyezte. 1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet, és ettől az időtől középiskolai rendes tanárként tanított. 1920. július 4-én szentelték pappá. Így vált teljes értékű piarista tanárrá.
 
Munkássága, tanári évei 
 
1919-1922 között pályakezdés Szegeden a piarista gimnáziumba. Mennyiségtant, vallástant, történelmet, földrajzot tanított – fizikát nem – és az akkori VIII. osztályos gimnázium IV. b osztályfőnöke.
1922-1924 között a piarista rend rendházai és gimnáziumai közül a tatai volt a legszebb fekvésű. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, melyet az újságban szellemesen így hirdetett: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”.
1924-1930-as években Vácon a piarista gimnáziumban tanított.
1930-1940 között ismét a tatai piarista gimnáziumban tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Az Öreg-tó jegén verendában korcsolyázás közben kitalálta a vitorlás korcsolyázást. Cserkésztisztje volt a 146. számú Révai Miklós Cserkészcsapatnak.
1940-1946 között Budapesten a piarista gimnáziumban tanár.
1946-1947 között a piarista gimnázium 1946-47. tanévi Évkönyvében olvashatjuk: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult.
1947-1948-ban a Közgazdasági Egyetem intézeti tanára.
1948-1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola fizika tanszékvezető főiskolai tanára. Öveges József, az 1948-ban alapított és az általa elnyert Kossuth-díjból és egyéb támogatásokból Budán, a Széll Kálmán tér közelében, egy akkor épült házban öröklakást vett magának és oda költözött ki a rendházból, elöljárói engedéllyel. Későbbi években, haláláig, a piarista rendházba járt ebédelni.
1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztő bizottsági tagja. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugalomba vonult. 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem meghívta tanszékvezető egyetemi tanárnak, amit visszautasított. 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője (az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint 30 éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Országos Elnöksége tagja.
Az élete hátralévő éveiben életmódján semmit sem változtatott (pl. hajnalban kelt.) Csupán július végén vagy augusztus elején két-három hetes „nyári szünetet” engedélyezett magának. Ezt az időt szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították és néhány nap múlva meghalt. 1979. szeptember 14-én a budapesti Farkasréti temetőben, szállítás előtti beszentelése történt meg. Szeptember 18-án temették Zalaegerszegen. Díszsírhelye – kívánságának megfelelően – közel van édesanyja sírjához.
 
Kitüntetések 
 
1948 Kossuth-díj
1962 Bugát-emlékérem
1963, 1964, 1968 Rádió és Televízió nívódíja
1964 Tata város díszpolgára
1970 SZOT-díj
1972 TIT aranykoszorús jelvény
1974 Prometheusz-érem (Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított díjat elsőként kapta meg.)
 
Emléke
800px-ovegesjozsef_varsanyi2.jpg
 
Öveges József emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Varsányi udvar 2. szám alatt
Nevét az országban számos általános és középiskola viseli
1979 óta az Eötvös József Gimnáziumban tartják meg az országos Öveges-emlékversenyt.
Tatán, az Eötvös József Gimnáziumban (I. emeleti folyosón)születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak.

 


 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.