Eruption
Az Eruption brit könnyűzenei együttes, amely 1974 és 1985 között létezett. Kezdetben a Silent Eruption nevet használták. A nyugatnémet Frank Farian támogatásának köszönhetően az eurodisco legismertebb sztárjai közé tartoztak, akárcsak a menedzser másik pártfogoltja, a Boney M. A diszkózene mellett kísérleteztek a reggae-vel és az R&B-vel is. Sikereikben kulcsszerepet játszott énekesnőjük, Precious Wilson, aki 1979-ben szólókarrierbe kezdett. Részben Wilson távozása, részben a diszkózene népszerűségének visszaesése miatt az Eruption az 1980-as évek elejére kiszorult a műfaj élmezőnyéből. 1980-ban, új énekesnőjükkel Budapesten is felléptek. Legismertebb slágereik: I Can’t Stand the Rain, One Way Ticket, Leave A Light, Runaway.Az Eruption 1974-ben alakult Londonban. Eleinte a Silent Eruption nevet használták.[1] A tagok szorgalmasan gyakoroltak, majd 1975-ben beneveztek az RCA tehetségkutató versenyére, melyet meg is nyertek. A díj természetesen egy lemezszerződés volt. A felvett dal 1976-ban jelent meg Let Me Take You Back In Time címmel. Az R&B stílusú felvétel nem lett különösebben sikeres, ezért Leslie Jackson megvált a zenekartól. Helyét a jamaicai születésű Precious Wilson vette át, aki addig csak háttérvokálozott. Az Eruption zenészei úgy döntöttek, szerencsét próbálnak az NSZK-ban. Kisebb klubokban léptek fel, így például Frank Farian saarbrückeni diszkójában. Farian akkoriban már óriási sikerrel futtatta a Boney M.-et, és úgy gondolta, érdemes lenne még egy hasonló együttest elindítani a népszerűség felé. Szerződést ajánlott a brit zenekarnak, nevüket pedig Eruptionre rövidítette. Elsőként a Party Party című kislemezüket adta ki. A kiadvány népszerűsítése érdekében az Eruption előzenekarként vett részt a Boney M. nagyszabású turnéján, melyen kollégáik a Love for Sale című új albumukat mutatták be a közönségnek.
